na, tegnap nem bírtam tovább, és  minden haragomat meg idegességemet összesűrítve kivágtam őket a szobából... persze anya tanusíthatja, hogy nem voltam olyan durva mint szoktam lenne, és még nem is vágtam igazi dühös fejet.... de azért kibújt az igazi énem, ilyet szerintem még csak a szüleim, ditti meg balázs látott... A takarodjot még arabul is tudom, úgyhogy kellőképpen durva voltam, nem is mertek visszaszólni, csak kiaraszoltak tányér nagyságú szemekkel a sokktól... méri közölte velem hogy megijesztettem, mire hasonló hangsúllyal őt meg aludni zavartam el.... ezek után csend lett és nyugalom érdekes módon. De ma nem beszélnek velem... szóval lehet elvetettem a súlykot. de könyörgöm.... éjfél van, próbálok anyámmal beszélni, ezek meg itt zsonganak üvöltöznek, egy mukkot se értek... és erre a drága szobatársam nekiáll nekem könyörögni, hogy küldjem el a másik kettőt mert aludni akar..... hát elküldtem.... meg őt is....

mindegy, én nem fogok pitizni nekik, mert szépen kezdtem, de meg se hallották....