nnnaaaa, akkor élménybeszámoló ^^
10.22 indulás Ferihegyről 12:55
Olyan jegyet vettünk, ami a lehető legjobb volt átszállás szempontjából, alig 3 órát kellett várni Moszkvában, azt meg sikerült hasznosan eltölteni szerintem. Találtam egy helyet lenn az F terminálban, ahol egy lány ingyen adott nekem forró vizet a kulacsba, szóval másfél órával később visszasétáltam hozzá, mert mindenhol teaárat kértek ugyanezért, és önző módon kihasználtam a jószívűségét! ^^’
Este 8kor szállt fel a gép moszkvából, addig körbejártuk a repteret és gépeket fotóztunk, haha. Amúgy még MOn kiderült, hogy nem egymás mellé szól a jegyünk a hosszú útra, mert valamiért nem is ajánlotta fel az ülés választása opciót amikor online checkeltünk… mivel nem elsők között szálltunk fel a gépre, mire odakerültünk az egymás mögé szóló helyünkre a két mellettünk ülő már nem akart cserélni… Én jártam jobban egy orosz ült mellettem aki a grúziai útjáról sztorizott, meg ablakom is volt… dryasom meg ült a helyén nulla kilátással :( Amúgy elfelejtettem képet csinálni belül (oda és vissza is kiment a fejemből természetesen), de túrtam egyet a netről ^^
Szóval elül ültünk jobb oldalt a 14A és 15A székeken, és folyattuk a szemünket a monitorra. Végre megnéztem a tavaly elmulasztott filmeket (godzilla, noé és xmen) aludni viszont nem sikerült, már bárhogy helyezkedtem a széken nagyon fájt a hasam. A kaja számomra rosszul volt összeválogatva, de ditti mindig a másik menüt kérte és sikerült mindent többé kevésbé ehetővé tenni.
10.23. érkezés 10:35
Mondjuk a nemalvástól totál kikészültem, mire leszálltunk tokyoban már morogtam mindenre és lassan de biztosan átmentem vegetálásba, a 80 perces vonatúton Naritáról már csak bambultam meg aludtam. Egyébként leszaggatták a bőröndök füleit, a közepesről mindkettőt, a nagyról még indulás előtt leszakadt az egyik, szóval azon felül még volt, de 100% volt hogy nagyon súly emelésekor az is el fog szakadni/törni. Szóval izgalmas volt a fellépcsőzés a metróból, mert azért nem volt mozgólépcső egészen a felszínig. A hostelt egyszerűen megtaláltunk és végül zsuuval is ott találkoztunk, mert nem tudtuk neki megírni kiérve a reptérről, hogy a 15 perccel későbbi vonatot tudtuk csak elérni, de ő is hostelt tartotta biztos pontnak így nem kerültük el egymást.
Lecuccoltunk, és közeli program mellett döntöttünk, első körben elindultunk éttermet keresni, de végül elsétáltunk egész akihabara városrészig (animemangafellegvááár) és ott ültünk be enni. Okonomiyakit rendeltek, én úgy döntöttem ilyen kísérletezéshez még nem vagyok elég jól, szóval felzabáltam az összes borsószerűséget (gondosan lemarcangolva a héját) meg kiettem az egyik sülő kupacból a tésztát, mert azon nem volt semmi „emészthetetlen”.
A fennmaradó időben az ebookolvasót nyomkodtam, amit zsuuzs hozott nekem, és még nevet is sikerült választani neki ^^ arisának (光咲) hívják, zsuuzs segített nevet adni a második nőnemű kütyümnek, remélem nem lesz olyan szeszélyes mint katsura…….. Utána benéztünk pár boltba, hátha találunk nekem telefonra fityegőt, vagy valami CLAMPos szuvenírt, de mire végigjártuk az emeleteket a dübörgő zenével már csak menekülésre futotta… Biztos ami biztos beszereztem a kuroko no basuke utolsó kötetét, de mint később kiderült használtan is megvehettem volna…. Fityegőm nem lett, kaptam viszont a két útitársamtól egy-egy CLAMPos kitűzőt, az egyik syaoran, szóval elégedett vagyok, haha. Ettünk fánkot, meg sötétedésig sétáltunk, és megtartottuk az első BOOKoff kört, ahol végignyálaztam az egész BL polcot címről címre, de se Takarai Rihitot se Abe Miyukit nem találtam………… (ezek később se lettek meg, pedig majdnem minden nap mentünk bookoffba, volt hogy egy nap többe is). Találtam viszont angol harry pottert 108 yenért (kb 250!! Ft) szóval a napok során sikerült összevadásznom az 1. 2. 3. és 7. köteteket, egyen áron. Vettem egy térképet is, most már tokyo térképem is van, bár csak japánul közöl információt :) volt olcsóbb és átírásos, de ez volt a legjobb azért döntöttem emellett. Metrótérképem már úgyis volt hozzá átírással, azzal egész jól elnavigál az ember! Mondjuk a visszaúton hiba csúszott a számításaimba, mert nem vettem észre hogy merőlegesen is keresztezi egy sín az utat akihabarában, és bár tökéletesen követtük az általam kitalált utat, de az 90 fokkal eltért a hazaúttól :D szerencsére meg se haragudtak érte, így csak még fáradtabbak lettünk és jó gyorsan sikerült elaludni fürdés után. Dryasom a lenti ágyat választotta, szóval boldogan másztam fel felülre szétpakolás után, és még váltottunk pár levelet zsuuval a pénteki programról, de viszonylag gyorsan elaludtam.
10.24.
Fix programunk volt délután 2től az előre váltott Ghibli múzeumos belépőnkkel, szóval az elé kellett még betenni valamit. A pakolást választottuk és elvonszoltuk a középső bőröndöt zsuuzs kolijába. Izgalmas út volt, metró átszállásokkal, tömeggel, bel- és külvárosi élményekkel. Zsuuzsnál kiraktuk a cuccait, meg megengedte, hogy otthagyjuk a törött bőröndöt, cserébe megkaptuk az ő két bőröndjét, amibe belerakta a hazaküldött cuccokat (btw, em!! bé!!! valamelyikőtök írjon rám, mert tuti elfelejtem, mire ennek a végére érek, hogy írni akartam a cucccseréről!). De ezt nem hoztuk el akkor, mert csak útban lett volna a múzeumban, szóval ottmaradt a koliban, mi meg elmentünk ebédelni zsuuzs kedvenc helyére indulás előtt. Ott találkoztunk az orosz lánnyal, Oksanával aki az első értelmes és bizalomgerjesztő fiatal orosz lány aki nem egy számító dög mindezek ellenére! A curry nagyon finom volt, sáfrányos rizzsel kértem és egyáltalán nem lettem rosszul tőle, plusz egy étel :) Persze nem tudom itthon lehet e ilyen nemcsípős változatot kapni valahol :P mindenesetre csodálatosan finom volt ^^
Pár átszállással, kicsit izgulva azon hogy késében vagyunk végül odaértünk időben, és egy nyugis délutánt töltöttünk a múzeumban!
Megnézhettük Miyazaki dolgozószobájának a másolatát, rengeteg skicc-et a falon, és terveket amik adott karakter kinézetére vonatkoztak de később nem valósultak meg. Meg a festményeit is meg lehetett nézni, meg hogy hogyan keveri ki a színeket. Jó sok pénzt elköltöttünk az ajándék boltban, de szerintem nagyon jó dolgokat vettünk :) utána beültünk a kávézóba is, visszafelé meg sétáltunk az állomásig majd ikebukuro felé vettük az irányt, ahol megint csak bookoff volt a program :) Több is egymás után, végül az egyikből úgy lettünk „kihajtva” persze sűrű bocsánatkérések és hajlongások közepette, hogy már zártak. Mondtam már hogy kb 11,8 kg-nyi mangát és 1,25 kg-nyi könyvet vettem?? :D a legnehezebb a szállásig cipelés volt :), utána az elhelyezés és szétosztás következett, aztán már ment minden mint a karikacsapás… haha
10.25. kei nap
Reggel zsuzsa elhozta a táskákat, és utána elsétáltunk asakusáig, ahol megnéztük a szentélyt. Borzasztó sok ember volt ott, nem is igazán tudtam azonosulni a hellyel, rosszul éreztem magam a hömpölygő embertömegtől. Kb elkészültek a kötelező képek, meg vettünk amuletteket és jóslatot és már mentünk is a kei találkozóra. Egy forgós/önkiszolgálós sushi bárba ültünk be, ahol tányérok alapján kell fizetni távozás előtt. Végül csak egy ehetőt találtam, tényleg nem igazán ugrálok a tengeri herkentyűkért :P
később a takoyakiból is kitúrtam a poliplábat, mert az se ízlett. Az az egy amit zsuuzs kiszúrt nekem egész finom volt, abból csináltattak nekem még két tányérral, büszke is voltam magamra hogy betermeltem 3 tányérnyit… egészen addig amíg meg nem állapítottam hogy mindenki minimum 2x de inkább 3x annyit evett, és az a normális adag :D Utána elvonatoztunk a Yoyogi park melletti Meiji szentélyhez, ami a park egyik részében feküdt. Bár szerintem ez már az erdő kategória, haha. Nagyon jót sétáltunk, bámulatosan szép az a hely, annyira másak a fák, az állatok, pókok. Még véletlenül egy esküvőt is láttunk, és lett új kedvenc fám: kámforfa. olyan kerek a lomba, szépek a levelei és nagyon nagyra meg tud nőni *_* Bejárat a szentélybe:
A parkból kei elkalauzolt bennünk egy ismerőse pékségébe, és kaptunk teát meg sütit másnap reggelire. Végül visszakísért minket a hostelig Zsuval együtt. Ezen a képen a mosdóba rohanó lányok cuccának tartása került dokumentálásra a mosdóból kifele jövet… nem volt hova bújnia :D
10.26
Vasárnapra egy ebéd volt a fix program, úgyhogy még esti levélváltással megbeszéltük hogy hova kell majd menni, és dryasommal oda mentünk egyenesen (így legalább nem volt gáz, hogy baromira elaludtank és fél9kor másztunk elő). Még este megállapítottam hogy Miku-be - a japán lányba - szerelmes vagyok ^_^ Mindezt a másnapi pontos programtervért, a térképért amit készített és a kézírásáért, haha. Milyen egyszerű dolgokba bele lehet szeretni :) Az ebéd alatt ez az érzés csak tovább erősödött! :) Tradicionális étterembe mentünk (megint nem hagyott fizetni a galád vendéglátónk) ahol az asztalt időben elfoglaló kínai lány - nem volt nagyon lehetőségre válogatásra, az utolsó nem dohányzós asztalt foglalta el - egy alacsony lábú asztalnál ült le. Ez nem biztos hogy a legjobb opció volt a három magas/hosszúlábú európai lánnyal (zsuuzs már majdnem japán méret, őt nem sorolom ide haha), oksana és én az asztal szélére kerültünk, szóval ki tudtuk pakolni oldalra a lábainak, de a mellettem ülőnek nem volt ilyen szerencséje és totálisan elzsibbadt a lába... túlélte, bár mosdóba menet majdnem leesett a galériáról .. -_-
Nagyon nagy szerencsém volt (ha már finnyás vagyok és hiába ehetném meg a tengeri herkentyűket, nem szeretem) mert az aznapi húsos menü csirkével volt, azt leszámítva nem is volt csirkés ételük, és a menü naponta változik. Mondjuk annyira megörültem ennek hogy kiment a fejemből hogy mást is meg kéne kérdezni... Szóval amikor megkaptam a tálcát rajta a sok kis tálkával szomorúan állapítottam meg hogy hagymás szósz van a csirkén :P de megkérdezték nekem a többiek, hogy együtt sült, vagy csak utólag került rá, és nagy szerencsémre a második, szóval hoztak nekem hagyma nélkülit. Második tányér érkezésekor sokkoltam le magyam azzal hogy káposztaágyon fekszik az egész, de már nem volt pofám szólni, mert ez az egész az én hülyeségem volt, előre meg kellett volna kérdezni ezeket.... Szóval igyekeztem káposztamentesíteni a húst (később kiderült hogy nem teljes sikerrel, mert eléggé fájt a hasam) és mindent eltüntetni a tálcáról. jajjrettenetesenfinomvooooooolt!! de olyannagyonnagyon, majdnem mint a curry *_*
Az asztaltársaságot figyelve rá kellett jönnöm, hogy zsuuuzs barátai közül Sissy-vel tudok a legkevésbé azonosulni! Nagyon erős személyiség, lehet nekem már ezért is sok... de határozottan rossz érzéssel figyeltem hogy csavarja maga köré az embereket édeskedő szavakkal, amit egy határozattlanabb személyiség egyértelmű bóknak és dícséretnek vesz. Nem sikerült eléggé megismernem ahhoz hogy őszintén mondhassam nem gondolja a szó szoros értelmében komolyan minden szavát, de határozottan olyan embernek tűnt, akinek van egy határozott elképzelése az életről, és ezt úgy vetíti ki (és láthatatlan ugyan, de úgy kényszeríti rá) másokra, hogy azok azt érzik ez nekik is csak előnyükre szolgál. Passz. Mindenesetre kezdtem nagyon falra mászni, a de aranyoooos, jajdecukiiii, hűdeszépdejó megjegyzésektől, amiket tett. Komolyan gondolkoztam azon, ha egy hétnél tovább lennék a közelében, valószínűleg felrobbannék vagy nem éppen mosolyogva válnánk el amikor őszintén megmondanám mindenről a véleményem. De másrészről... nem élek kint, foggalmam sincs az ottani elvárásokról, el se tudom képuzelni hogy egy gaijinnak pontosan mit kell eltűrnie, vagy mennyi áldozatot kell hoznia ahhoz hogy be tudjon illeszkedni... ezért nem ítélem el, és tényleg nem volt elég időm arra hogy megismerjem, lehet csak általánosítottam és csak felszínesen tudtam felmérni őt. passzpasszpassz...
Az étterem után elmentünk a papírírószer mennyországba, ahol még elköltöttem párezer jent matricákra, képeslapokra, naptárakra és még kitudja mire.... ha kint élnék, jó sok pénzt tudnék hónapról hónapra otthagyni... legközelebb is be kell oda menni!!!!!!! *_* Papírírószeres után még elmentünk egy olasz bőröshöz, táskékat és pénztárcákat nézni. El se tudom képzelni hogy valaha ennyi pénzt kiadjak egy tárcára O_o értem én hogy ezért a pénzért kb egy életre veszed meg az, mert annyira jó minőségű, de az általam megfodosott tárca - ami minden igényemnek megfelelt volna - több mint fele annyiba került mint a repülőjegyem.... márpedig ha annyi pénzből már utazni lehet, akkor én utazni fogok, haha...
Utána felbomlott a társaság miattunk, mert még előző este kértük zsuuzst, hogy 2 után valahogy legyünk gépközelbe és csináljuk meg a checkinget, hogy még egyszer 10 órát ne kelljen rossz helyen tölteni! Úgyhogy visszamentünka kolihoz, megcsináltuk a checkinget (ezúttal 13 gh helyekre) és összeraktuk zsuuzs pöpec új székét. Nekem is kéne egy olyan :/ Este még megnéztünk egy szentélyt, bementünk 2 százyenes boltba (na ott is sok pénzt el lehet verni csupajó dologra) meg egy ABC-be megvenni az ehető szuveníreket, és ettünk takoyakit is!
Hazamentünk pakolni, és jött a méregetés, hahaha. Amit tudtunk: van 66 kg-nyi helyünk, és 60 kg-nyi cuccunk (táskákkal együtt) szóval ezt valahogy el kell osztani :D De elég hatékonyak voltunk szerintem, tök jól elosztottuk a cuccokat és meg se szakadtunk!
10.27. indulás a hosteltől 10:10, repülő Naritából 13:10, Moszkvából 20:50, érkezés 21:40 (20 perc késéssel)
Zsuuzs hozott nekünk reggelit, és kisétáltunk együtt az állomásra. Ő ment az egyetmre készülni a tolmácsolásra, mi meg felültünk a vonatra és fényképeztünk. Végre én se zombultam végig ezt a 80 percet, és búcsúzóul csináltam még képeket a külvárosról meg a városon kívüli mezőkről is. ^_^ Rendben kiértünk a reptérre, mindent egyből megtaláltunk, sehol se kellett várnunk, szóval szépen felmasíroztunk a gépre és megörültümk az egymás meletti helyeknek meg az ablaknak, haha. Aztán kezdetét vette a maratoni filmzombulás, egy baglyos mesét egyszerre néztünk, sikerült 1-2 másodperces eltéréssel elindítanunk, haha. Néha oszlott alattunk a felhőréteg, és olyankor lehetett nagyon szép dolgokat látni, ezt pl az Ob környékén kapta le, de nem hiszem hogy az ob folyó maga, mégha a térkép azt is mutatta nagyban.
Átszállásnál vettem egy nagy zsák M&Ms-t úgyhogy jó úton jártam a csokimérgezés felé mire itthon ágyba kerültem :) A reptéren rendeztünk még egy gyors, ezazenyémezatiédezmegzsué pakolást, de nem voltunk túl hatékonyak, ditti még a hétvégén is fog cuccokat felvinni pestre. A csomagokat egy nap volt szétszedni, a képek szerkesztése nem volt sok idő, de a kettőnk képeinek összefésülése sokáig tartott, de így legalább sikerült időrendben feltülteni őket az albumba! :)
Szép volt jó volt, visszamegyünk :)
De akkor is a legjobb itthon!!
Utolsó kommentek