na, hazaértünk... gazdagabb lettem egy "rokonnal" egy kiadós veszekedéssel és rengeteg sétával... most kb ölni tudnék... de legalább csináltam képeket :)
szóval ott hagytam abba reggel, hogy volt egy elég hosszúra sikerült születésnapunk. Vagyis a mamám szülinapja, de mivel én is tepertem egész nap, meg segítettem félig a saját győzelmemnek könyvelem el ^^ Főztem naaaaagy kondér gulyást, azt hittem egy hétig azt fogjuk enni, de többen is repetáztat, ráadásul másnap beállított Sofa a férjével és a fiával (az unokát, az én kedvenc kritikusomat már nem hozták) gulyást enni, ahol megint mindenki repetázott, szóval 2 nap alatt elfogyott ^^ Örültem hogy ízlett nekik, mert a gulyás jó dolog :)
Szóval 12en voltunk, itt az evés előétellel kezdődik, én már akkor haldokoltam, mert a nagymama szent célul tűzte ki, hogy halálra tömjön. Gondolom úgy volt vele, hogy a vendégeke előtt majd nem lesz pofám morogni, mint általában, és most belémtömi a 3 hetes lelkén ért sérelmeket... szóval mindenből sok került a tányéromra... aztán erőleves a húsos pogácsákhoz, aztán gulyásleves (ami szerintem magában egy külön ebéd), aztán másféle saláták, rízs meg sülthús, aztán meg süti és édesség a teához. Hát, katasztrófális mennyiségű kaja, ahogy az ilyenkor szokott lenni, hozzá a katasztrófális orosz mentalitással, miszerint mindennek legyen külön tányér, evőeszköz, alátét, anyámkínja... a lényeg hogy ezek legyenek egyformák, de legalábbis fele-fele arányban... szóval mindennek a helyén kellett lennie. Meg ugye jön mindenki, jajhátittazunokaaaaaa?!?! jaaaaaj tiszta anyjaaaaa, jaaaaaj oldalról már nem is anyja, hol az apja, muuuutiiiiiii a képeket.... jaaaaaj át tiszta apja.... had ne mondjam mennyire visszafogtam magam, hogy ne robbanjak fel és legyen minden csupa vééééééééééééééééééééééééééééér...
Az egyik rokonom energiavámpír. Halál komolyan... féltem tőle, borzasztó volt... még kép se készült róla, utólag vettem észre hogy mindig úgy csináltam a képeket hogy ne legyen rajta...de a kinézete is olyan volt... egyébként ő a nálam pár hónappal fiatalabb "nagynéném" anyja. Mert a nagyanyám édestestvére, 10 év van köztük és 40 évesen szülte meg a 3. lányát, aki így az ő számításaik szerint a nagynéném. Nekem csak plusz egy név, ráadásul a beszédesebb fajtából való, akit nem érdekel hogy a másik épp próbálja magát diszkréten kivonni a társalgásból... szóval amikor a héten meglátogatott minket, azt hittem már sose megy el...
Egyébként elmentünk hajókázni a volgára ^^ csináltam új képeket :) szeretem az itteni szineket :) Arra nagyon jó volt a nap :) Egészen tegnapig nyugalmas napjaink voltak, szóval "feldobta" a hétköznapjainkat... ami egyébként szerintem úgy volt tökéletes ahogy volt....
Tegnap újraindult a nagy sétálgatás... a tegnapit én választottam, igazából egy naaaaagy bevásárlóközpontban mászkáltunk felsalá :) kaptam pénzt a nagyanyától, dani is kap ha kijön, és úgy döntöttem semmiképp se csinálok belőle forintot, legalábbis átváltással tuti nem. Szóval elmentünk nadrágo venni nekem, mivel amióta lefogytam, nincs sok olyan cucc ami nem lóg rajtam. Leszámítva azt a kettőt amit kint vettem, meg aa vászonnadrágokat, de azokat európában csak nyáron lehet hordani. Szóval egy csomó bolt áttúrása után lett egy téli, egy lazább őszi/tavaszi farmerem, meg egy elegáns szürke nadrágom. Nadrágvásárlás nagyobb hízásig letudva :) vagyis nagyobb hízás esetén visszaveszem a régi ruháimat :)
Ma meg megint mentünk egy kedves nővérhez. De legalább ettem finomat, meg visszafele, bár csúnyán összevesztünk, csináltam szép képeket a belvárosban. Meg letudtam a szuvenirvásárlást. Legalábbis remélem :P mert több pénzt nem vagyok hajlandó kiadni szuvenírekre... főleg hogy moszkvában minden 2x ennyibe fog kerülni.... Egyébként még mindig nincs szállásunk, mert hiába ír az ember leveleket itt arra nem divat válaszolni :P telefonálni meg én nem fogok (nem tudok, mert ha telefonba kell beszélni egyszerűen lefagyok...). De már találtam egy tűrhető hostelt, meg Annát is kérdeztem hol lakik épp Moszkvában. Szóval nem kell aggódni -__- mert falra mászom tőle... főleg ahogy a nagymama csinálja...
najó elfáradtam, majd legközelebb leírom min vesztünk össze ha még bökni fogja a csőrömet... ha meg nem, akkor tényleg semmiség volt :) oyasumiiii
Utolsó kommentek